Calvin Harris a Wiles család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1984. január 17-én a skóciai Georgetown külvárosában, Dumfries-ban. Szülei David Wiles és Pamela Wiles az Adam Richard Wiles nevet adták neki. Nővéréhez, Sophie-hoz és bátyjához, Edwardhoz hasonlóan ő is egy helyi gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Ekkor még sportkarrierről álmodozott, konkrétan arról, hogy egy futballcsapat nagy sztárja lesz. Mivel azonban nem volt göndör haja, mint példaképének, Steve McManamannak – később ezzel magyarázta döntését -, inkább más pályát választott. Már ekkor elkezdte vonzani az elektronikus zene, s saját zenefelszerelésre vágyott. Szülei – bár jó módban éltek – azt szerették volna, ha tinédzser fiuk kemény munkával maga keresi meg a rávalót. Ezért délutánonként először egy szupermarketben árufeltöltőként, majd egy halfeldolgozó üzemben dolgozott, hogy megvásárolhassa magának első DJ szettjét. Tizenöt évesen saját szobájában el is készítette első demófelvételét. Rá három évre megjelentette két szerzeményét, a Da Bongos-t és a Brighter Days-t, majd egy teljes CD-nyi hanganyagot. Nem érte be ennyivel, ezt követően Londonba költözött, hogy megismerje a zenei élet paradicsomát. Új, önálló élete kis híján kudarcba fulladt, mert mindössze egy produkciót sikerült rögzítenie a brit fővárosban – a Let me know-t – egy helyi vokalistával, s az sem hozott sok pénzt neki a konyhára. Ezért visszatért a szülői házba, és hirtelen támadt ötletből a Myspace oldalán kezdte el posztolgatni otthon készült szóló dalait, melyekre egyre többen felfigyeltek a világhálón – többek között egy menedzseriroda vezetője, Mark Gillespie is, aki azonnal leszerződtette Adamet.
Elérkezettnek látta az időt, hogy művésznevet válasszon magának, hiszen bár az Adam Wiles név jól csengett, sokan találgatták ki áll mögötte – ugyanis a soul dallamok miatt többen afrikai származásúnak gondolták az előadóját. A Calvin Harris név választásával szerencsére sikerült lezárnia ezt a félreérthetőséget.
2006-ban a Sony BMG (EMI) lemezkiadóval kötött megállapodást, s ezáltal megnyílt előtte a kapu a világkarrier felé. Az All Saints lánycsapattól „kölcsönvett” Rock Steady dal remixének elkészítése után már meg is jelent első önálló stúdióalbuma, az I Created Disco, amely egyből a nyolcadik helyen debütált a UK Dance Albums slágerlistán, majd hamar az élre tört, s ezzel 2008-ban kiérdemelte a brit hanglemezgyártók szövetségének (BPI) arany fokozatát. Habár a mai Calvin rajongók számára ez szinte ismeretlen, ez az egyik legegyedülállóbb és legérdekesebb elektronikus album, amely az ezredforduló után született.
Ezt követően a zsiványságáról ismert rapperrel, Dizzee Rascallal hozta össze a sors, aki Calvinnek köszönheti világsikerét, hiszen a közös munkájukból született Dance With Me popzenei alapjaira épült rap monológjával futott be.
Második stúdióalbuma, a Ready for the Weekend a Columbia Records szárnyai alatt jelent meg, s azonnal az angol album chartok dobogójára került. Ez szinte száz százalékig Calvin érdeme, hiszen a rajta lévő 14 dalból 11-et ő írt, énekelt fel, sőt még a lemez producere is ő volt.
A Coca-Cola cég is felfigyelt a tehetséges DJ-re, s felkérte, hogy a májusi tévéreklám kampányukhoz készítsen egy exkluzív zenei alapot.
A 2009-es nyári forróság az Amerikában sokat vendégeskedő Calvint augusztusban az előkelő, mégis ártatlan kis könnyű nyári dallam, a Holiday megírására ösztönözte, melyet eredetileg a The Saturdays lánycsapatnak szánt, ám ők visszautasították Cal ajánlatát. Ezt később nagyon bánhatták, mivel Dizzee Rascal – aki kapva kapott az alkalmon, hogy újra egy Harris szerzeménnyel álljon a színpadra -, Britanniában listavezetővé tette a dalt.
Ez év novemberében egy vakmerő „produkciónak” köszönhetően az ananász szorosan hozzánőtt Calvin nevéhez (vagy inkább fejéhez). A 2009-es brit X-Faktor vezetősége a november 9-i adásba extra fellépőnek hívta meg a dalszerzőt és előadót, aki előtte tudta meg, hogy a reggeli műsort sugárzó nemzeti tévétársaság nem hajlandó lejátszani egyik slágerének videóját, s elégedetlenségének itt próbált hangot adni. Méghozzá úgy, hogy egy ananásszal a fején berohant a színpadra a Grims fivérek produkciója közben.
Rajongóit nem hatotta meg az incidens, hiszen I’m Not Alone című száma – amihez a „sablont” Madonna egyik dala adta – az első helyen debütált a brit slágerlistákon. Ezért az elektronikus pop alapokra épült számért újabb elismerést zsebelhetett be a BPI-tól. Sőt, a track annyira jó lett, hogy Cal szerint Chris Brown ezt próbálta lekoppintani Yeah 3x számával. A sikeren felbuzdulva a kórusénekkel tarkított, kissé keményebb hangzású You Used to Hold Me–ból is kislemez készült. Ennek különlegessége, hogy itt hallható utoljára Harris énekhangja, mert úgy gondolta, hogy tőle sokkal tehetségesebb előadók vannak, s jobb, ha a jövőben inkább rájuk bízza ezt a feladatot. 2011-től – előtérbe helyezve a zenei/produceri munkát – kezdve vendégelőadók hallhatók szerzeményeiben.
Továbbá úgy döntött, felhagy az elő showkkal, és kilép a zenekarából, amellyel évekig együtt álltak színpadra, és amelynek ő volt az énekese. E korszak búcsúztatásaként még kiadott egy remix albumot L.E.D. Festival címmel 2010 júliusában a Mixmag magazinjának ingyenes mellékleteként.
Az elkövetkező évek igen termékenyek voltak számára, számos remixet készített, többek között Mr Hudson Supernova, Katy Perry Waking Up in Vegas és Shakira She Wolf című számából.
Közben, hogy szerzői jogait védje, 2010-ben saját lemezkiadót hozott létre, a ‘Fly Eye Records’-ot, amely 2014-ben a Sony/ATV Music lemezkiadó szerződött partnere lett.
Bár a rádiókból még mindig a Ready for the Weekend remekei szóltak, már megszületett az utód, a Feel So Close, harmadik stúdióalbumának, az 18 Months-nak a beharangozója, amely 2012 novemberében került az üzletek polcaira. Calvin nem bírta sokáig a hallgatást – ennek tartalma újra az ő hangján szólalt meg. Bár a szakemberek olykor vitatják énektehetségét, a rajongóit szerte a világon sikerült meggyőznie, hiszen a Feel so Close az amerikai Billboard Hot 100-as listán a 12. helyig kúszott fel. Emellett folytatta a nagy kooperációkat is: a sort Ellie Goulding I Need Your Love-ja nyitotta, majd jött Florence Welch Sweet Nothingja a lenyűgöző hangzásával, végül pedig Rihanna We Found Love-ja. Ez utóbbit minden idők egyik legjobb dalának könyvelték el világszerte, s nem túlzás azt mondani, hogy ez volt Harris karrierjének egyik csúcspontja, melyet az is bizonyít, hogy ez volt az első szerzeménye, amely Amerikában listavezető lett, méghozzá tíz hétig! Továbbá kilencszeres platina lemez lett, számos arany- és platina eladást zsebelt be nemcsak Nagy-Britanniában, hanem az Egyesült Államokban is. Bár ezt még biztosan nem sejtette, amikor a Third World 2011-es koncertturnéján összehozta őket a sors. A barbadosi énekesnővel való együttműködést hamar újabb közös siker tetézte: a Where Have You Been újabb elismeréseket hozott mind Rihanna, mind Calvin Harris számára.
Ezzel egy időben az 18 Months is – mely inkább elektro house, mint diszkó stílusú – Európa kedvence lett. Összesen kilenc single készült belőle, s mindegyik a slágerlisták csúcsáig jutott a brit kislemezlistákon. Így Harris történelmet írt, megdöntve Michael Jackson korábbi rekordját. Ezt még tetézte egy Grammy-díj jelölés a legjobb dance/elektronikus album kategóriában, valamint a rajta lévő Let’s Go és Sweet Nothing kapott jelölést.
A Ne-Yo által népszerűvé tett Let’s Go a Pepsi céget is megihlette, s a 2012-es Pepsi Max futballkampány reklámfilmjét is erre építették. Ebben Harris stílusosan egy DJ pult mögött kapott helyet, s a fesztiváli forgatagban olyan világklasszis focisták veszik körül, mint Lionel Messi, Didier Drogba vagy Fernando Torres.
Az adakozás sosem állt messze a sztártól. 2012 februárjában például több zenei hírességgel összefogva (köztük Rihannával és a Coldplay-jel) jótékonysági koncertet adtak, amelynek teljes bevételét a Los Angeles-i Gyermek Ortopédiai Központnak adták. Még ugyanebben az évben több számot írt Tiesto – egy AIDS ellenes kampánnyal együttműködésben elkészült – Dance Save Lives című albumára, hogy elősegítse a tudatos harcot a halálos kórral szemben. Ez utóbbit még egy AIDS világnapján (december 1.) megrendezett ausztráliai koncerten való részvétellel is hangsúlyozta.
Ha 2013-ban vagy a későbbi években valaki Las Vegasban járt, jó eséllyel futhatott össze az ekkorra világhírűvé vált dalszövegíróval, producerrel, Calvin Harris-szel – Rita Ora énekesnővel az oldalán (aki egészen 2014 nyaráig a párja volt), hiszen a neves Hakkasan Group vendéglátó cég februárban exkluzív rezidens DJ szerződést kötött a kaszinóparadicsomban, amelyet 2015-ben még három évre meghosszabbítottak. A 2013-as év más szempontból is mérföldkő volt a karrierjében: elnyerte az „év dalszövegírója” díjat a köztiszteletben álló Ivor Novello Awards-tól, amelyet élete legnagyobb teljesítményének könyvelt el.
Firebeatz, R3hab, John Newman, Gwen Stefani és a Hurts: ők a legfőbb szereplői Harris negyedik stúdióalbumának, a Motionnek, amely 2014 októberében jelent meg. Az albumon hallható az Under Control, amit a svéd DJ Alesso-val közösen jegyeznek, illetve a Summer és a Blame, melyek kislemezen is megjelentek. Bár számos dala sláger lett, a kritikusok több kifogást is emeltek az albummal szemben. Például, hogy elődeihez képest túl visszafogott, s Calvin teljesen a háttérbe vonult. A szakértők továbbá ezen a ponton párhuzamot vontak David Guetta és Calvin Harris karrierje között, s a Motiont előbbi sztár DJ One Love című albumához hasonlónak titulálták.
A negatív véleményekkel nem törődve, Harris több zenésszel társulva a zeneipar védelmére kelt, amikor 2015. március 30-án megvásárolták a Tidal streaming zeneszolgáltatátó céget, hogy hadat üzenjenek a ’freemium’ üzleti modellnek, mely – bár rossz minőségben – ingyenes zenehallgatást kínált. Ezzel szemben a Tidal előfizetést tett kötelezővé. Mindeközben Calvin virtuális bronzéremmel gazdagodott, amikor is a világ legjobban fizetett DJ-inek listáján harmadik lett a rangsorban. 2015 nyarán a How Deep Is Your Love – a Disciples brit triónak írt – új slágere dübörgött minden zenei fesztiválon a föld szinte valamennyi pontján.
A sztárproducer ebben az évben belekóstolt a divatfotózás világába is. Elfogadta ugyanis az Emporio Armani divatcég egy évre szóló szerződésajánlatát, s ő lett a 2015-ös tavaszi-nyári férfi alsónemű kollekció reklámarca. Továbbá ugyanez a cég felkérte az új szemüveg és óra kollekciójának népszerűsítésére is.
Ez az év a magánéletét is pozitívan befolyásolta. Úgy tűnt, hogy rátalált a nagy szerelem Taylor Swift énekesnő személyében. A sajtó a mindent elsöprő szerelmüktől visszhangzott, a rajongók már az esküvőjüket tervezték, amikor találkozásuk után egy évvel, 2016. májusának végén felröppent a szakításuk híre, melyet Taylor kezdeményezett, ráadásul a legrosszabbkor; nem sokkal Harris megrázó autóbalesete után. Ugyanis néhány nappal a Taylor-tól érkezett „szakítós” telefonbeszélgetés előtt, éjszaka – útban Los Angeles-i otthona felé – a DJ autójába oldalról belehajtottak. Calvin kisebb karcolásokkal megúszta, de így egyik sokkoló élmény érte a másik után.
Hogy mitől lett vége ilyen hirtelen a kapcsolatuknak, az máig talány. Nem kizárt a féltékenység sem, mivel Calvin azon a tavaszon újabb dalt írt a barbadosi szépségnek, Rihannának – a This Is What You Came Fort -, ami ismét hetekig uralta a slágerlistákat, s több közös fellépést vont maga után.
Ezen a nyáron ismét összehozta a sors Dizzee Rascallal, s a találkozás eredményeként létrejött a Hype. Ezt a My Way követte, ami a sztár DJ állítása szerint a legjobb, amit valaha alkotott, s még most is karrierje csúcsának tekinti. A My Way-t kemény munka előzte meg: a célja az volt, hogy jobb legyen, többet adjon a hozzá hasonló producerekhez képest. Bele akart tenni valamit, amit mások nem tudnak. Végül Pharrell Williams világította rá, hogy ez nem lehet más, mint a hangja. Pharrelnek sikerült meggyőznie arról, hogy a jó énekhang nem attól jó, hogy széles skálán tud megszólalni, hanem hogy egy fülbemászó, karakteres hangszín – mint Harris-é – érzelmeket képes közvetíteni. Emellett kevesen tudják, hogy Big Sean, a detroiti rapper keze is benne van az alkotásban, aki némi zongorajáték alapot adott hozzá, a “befejezést” pedig a sztár DJ-re bízta. A szakszerű finomítások meghozták a várva várt eredményt: az átütő sikert.
A sok-sok fellépésnek, a fesztiváloknak köszönhetően Harris népszerűsége annyira nagy lett, hogy Simon Cowell angol televíziós producer, az X-Faktor kitalálója, szemet hunyt a hét évvel ezelőtti incidensnek, és feloldotta számára a „látogatási tilalmat”. A szupersztár meghívást kapott a 2016 őszi francia X-Faktorba, Nizzába, hogy ő segítsen Nicole Scherzingernek a legjobb fiúversenyzők kiválasztásában.
Most, 2017 nyarán, pedig ötödik stúdióalbumával ajándékozta meg rajongóit, amely meglehetősen vicces címet kapott; a Funk Wav Bounces Vol. 1–t. Ettől már csak az előzetese volt mókásabb: egy trópusi papagáj közreműködésével csendülnek fel ízelítők a dalokból egy bakelit-lemezjátszón. Egy biztos, ha már csak az előadók listáját vesszük végig, sejthető, hogy nem csupán egy nyári slágert rejt a június 30-án megjelent lemez, hiszen többek között Katy Perry, Snoop Dogg, Big Sean és Young Thug énekhangjai fűszerezik Calvin szerzeményeit.
Nos, így lett Adam Richard Wiles-ból, a kisvárosi skót fiúból világhírű DJ, dalszerző és zenei producer. Aki most, 33 évesen, szakmájában a legsikeresebb, a legnépszerűbb és leggazdagabb a világon. És úgy tűnik, ezen az úton halad tovább…
Szilágyi Zita