Nagyon úgy tűnik, hogy új női előadó készül a csúcsra törni, és átveszi majd a helyét pár réginek, akit megidéz az új lemezén. Tate McRae-nek hívják. És jelenleg azt csinál, amit akar.
Ha az emberről 19 évesen mindenki úgy tartja, hogy ő a popzene következő nagy reménysége, abba könnyen bele tud rokkanni. Tate McRae úgy tűnik, mégsem teszi. Ennyi idős volt ugyanis, amikor kijött első lemeze, az I Used to Think I Could Fly, amelyen olyan producerekkel dolgozott együtt, mint Greg Kurstin, Finneas és Charlie Puth, és amikor az előbb említett nevek szó nélkül beállnak valaki mögé, akkor tudod, hogy abban jó eséllyel nem csak rengeteg pénz van, hanem tehetség is.
Egy év telt el, Tate már betöltötte a 20-at, magyarul még mindig nagyon fiatal, és most már kétlemezes előadóként igyekszik meggyőzni mindenkit arról, hogy nem csak hogy helye van a popbizniszben, de sokat tud mutatni mindenkinek arról, hogyan kell ezt csinálni. Ezúttal inkább kiszolgál, mint meglep, az új lemez, a Think Later ugyanis inkább egy amolyan „keressük meg a piaci rést a popzenében, és tömjük be, de gyorsan” mutatvány, amelyben Tate ezúttal nem kisebb névvel, mint a OneRepublic Ryan Tedderével mutatja meg, mi rejlik még benne.
Ryan Tedder rutinos fazon, mondhatni, a popzene svájci bicskája, és bárki biztos lehet abban, hogy ha felkéri egy dalra vagy egy lemezre, akkor megkapja, amit akar. Tudott jó dalt készíteni nemrég a Blink-182-nak is, de otthon van akkor is, amikor meg kell találni valakiben a mélyen megbújó Nelly Furtadót. Tate-nél valami ilyesmi volt a helyzet.
Ez a lány ugyanis ezúttal egy sokkal összefogottabb lemezen mutatja meg, miért hiányzik sokaknak az az időszak, amikor még Timbaland gyártotta a slágereket, és amikor még Rihanna is a dallamosabb dalairól volt híres, illetve pontosabban a dalairól, és nem minden másról. A Think Later olyan, mintha legalább 15 évvel ezelőtt született volna meg, de valamiért egészen eddig vártak volna azzal, hogy valamelyest felfrissítsék a hangszerelését.
Lehet, hogy furcsán hangzik, de ez az album úgy hangzik, mint egy sosem létezett kollaboráció Timbaland és Rihanna között, amit aztán az énekesnőnek nem volt kedve felvenni, így megkértek valaki mást, hogy ugyan ugorjon már be a stúdióba, és legyen vele világhírű. És ez egyáltalán nem gond. Hiszen az ember úgy érzi, mintha egy kicsit hazaért volna. Ilyen a lemezt indító Cut My Hair, a Guilty Conscience vagy a Run for the Hills, de az album főfogása, a Greedy mégis inkább egy sosemvolt Nelly Furtado – Timbaland-sláger képében érkezik, ami sokkal jobb, mint a kedves előbb említett művészek valódi közös dala ebből az évből.
A Think Later viszont nem sima múltidézés, hanem egy kicsit… minden. Hajlandó kicsit az indie-vel is kokettálni a We’re Not Alike-ban, előveszi Avril Lavigne legérzelmesebb balladáinak hangulatát a Stay Done-ban, de nem teszi el az akusztikus gitárt a Calgaryban sem, amit tulajdonképpen egy sokkal poposabb Lana Del Rey-dalként ölt testet, de mintha Lana visszatérne a Want That Too hangulataiban is, míg a lemezt záró Plastic Palm Treest az újkori Miley Cyrus is simán örökbe fogadná.
Ez lehet, hogy kicsit kaotikusan hangzik, de ha az ember egy kicsit közelebb hajol hozzá, akkor felfedezi benne a OneRepublic megoldásait is, illetve pontosabban Ryan Tedderét, aki a legtöbb dal társproducereként volt jelen, de furcsamód akkor is hallani a megoldásait, amikor épp kiugrott egy kávészünetre. A Think Later lehet, hogy próbálkozik néhol kései britney-s megoldásokkal is, főként az Exesben, és használ egyértelműen élőzenei hangzást, ha úgy tartja kedve, mégis sokkal egységesebbnek hat, mint a 2022-es lemeze, de lehet, hogy sokak számára pont ezért kevésbé izgalmas is.
Bárhogy is legyen, Tate McRae per pillanat egy olyan női előadó, akire nagyon oda kell figyelni, hiszen úgy tűnik, minden lemezével sokkal magasabbra kapaszkodik, így nem lenne csoda, ha hamarosan egy stadiontöltő produkciót hozna össze még több nagy slágerrel, még több energiával, még jobban körülhatárolható stílussal. Az biztos, hogy bármihez is lesz kedve, a producerek nem fognak nemet mondani neki, és ha van egy kis humorérzéke, legközelebb megkérdezi Timbalandet, ráér-e egy kis közösködésre. Talán még Nelly Furtado is beugorhat egy dalra. Az lenne ám csak a nagy dolog!
Hauschel Tamás / kultpilóta
